Hogyan írjunk beszédet?

1. rész 

Ahhoz, hogy beszédet tudjunk írni, ismernünk kell a feladatot és a körülményeket:

• kiknek
• miért, milyen alkalomból
• hol
• mikor
• mennyi ideig

 fogunk beszélni.

 
A fentiek határozzák meg a beszéd műfaját, felépítését, stílusát és majd az előadást magát.

 
Előre megírható beszédek:

• Hozzászólás
• Felszólalás
• Értekezés
• Jelentés
• Beszámoló
• Előadás
• Ünnepi beszéd

 
Részben előkészíthető beszédek:

• Üdvözlő beszéd
• Búcsúbeszéd
• Pohárköszöntő
• Vita

Megjegyzés: A szónoklattan azon területét, amelyet speciális szakmák elsajátításakor tanulnak a jelöltek, ez az ismeretanyag nem érinti majd. Ilyen például a törvényszéki, ügyvédi beszéd.

2. rész

 Hozzászólás

A hozzászólás témája, célja a helyszínen a hallottak alapján fogalmazódik meg bennünk. Itt kapja meg szerkezetének és nyelvezetének végső formáját is. De bizonyos mértékig a hozzászólásra is felkészülhetünk, ha előre ismerjük az előadás, a megbeszélés témáját.

A hozzászólásunk célja lehet:

- helyeslés,

- megerősítés,

- cáfolat és helyreigazítás, megkérdőjelezés, vitatás,

- kiegészítés, egyensúlyteremtés, összegzés vagy buzdítás, mozgósítás.

Érdemes hozzászólásunkat is fölépítenünk, megszólalásunkat rövid vázlattal is segíthetjük. A hozzászólás általában spontán megnyilatkozás az elhangzott témában, ezért nem illik túlságosan hosszúnak lennie.

A hozzászólás vázlata:

1. A téma értékelése (röviden), fontosságának elismerése (röviden), az előadó-

nak és munkájának (előadásának) rövid értékelése, méltatásai, ez a "tiszteletkör" azonban elhagyható.

2. A hozzászólás, felszólalás rövid vázlata, célja (miről szól, miről nem, mivel ért egyet, mivel nem, mit fog kiegészíteni), témakörök szerinti csoportosításban vagy az elhangzás, a korábban megszólaló személyek sorrendjében.

3. Elismerése az elismerendőknek; az egyetértés kifejezése;

4. Kiegészítések, új gondolatok;

5. Nyelvileg óvatosan, körültekintően megfogalmazott (ellen-) vélemény:

6. A tétel kimondása, a különböző álláspontok bemutatása, hivatkozások

7. A tétel dokumentálása, bizonyítása (hozzávetőleges adatok, "ha jól lékszem",                "körülbelül", "mintegy", kerekített számadatok)

8. Konklúzió ("azt hiszem", "úgy gondolom", "nézetem, az elhangzottak szerint" stb.), illetve:

- A cél kimondása

- Helyzetelemzés

- A feladat kitűzése

9. A visszavonulás aranyhídjának megadása mindkét fél számára ("azt hiszem", "véleményem szerint", "ha nem csalódom")

10. Köszönetnyilvánítás

 3. rész

Köszöntő beszéd állami és társadalmi ünnepeken

Újév, pedagógusnap, gyermeknap, bányászok napja, vasutasnap, János-nap (nyomdászok napja) újabb alkalom a köszöntésre.

Megszólítás:

Erősebb a címzettekhez, elsősorban a jelenlévőkhöz való szólás szándéka. Elsősorban róluk szól a beszéd, s csak másodsorban az ünnepről, történetéről.

Általános szerkezeti, tartalmi séma:

• Az ünnepeltek (főleg a jelenlévők) köszöntése
• Az ünnep és az ünnepeltek jelentősége, a társadalom, a közösség életében betöltött szerepük jelentősége
• Általános emberi és a jelenlévő címzettekhez szóló (?nemesítést?, erkölcsi szempontokat sugalló) gondolatok...

Újabb változat: 

• Az ünnepeltek köszöntése, méltatása
• A közösség életében betöltött szerepük, feladataik
• Jelentőségük bemutatása, méltatása lehetőleg kedves, szellemes szavakkal
• Szubjektív gondolatok, érzések kifejezése

Megosztás

Link: